MAXIMÁLISAN VÉDELEM: CÉG + ALAPÍTVÁNY
_________________________
EXTRÁK:
LICHTENSTEINI BANK, jobb mint Svájc?
_________________________
Adóparadicsomaink:
Egy offshore cégbõl több minõségben is lehet hasznot húzni. A cég haszonélvezõje lehet az igazgató, a tulajdonos, vagy az anonim tulajdonos. Az ilyen személy elõnyei kézenfekvõek: teljes rendelkezési joggal bír egy olyan cégben, melynek adóterhei minimálisak, senki nem lát bele az üzleti könyveibe, vagyona biztonságban van.
A következőkben konkrét példákon keresztül bemutatom, hogyan tud profitálni abból, ha offshore céget alapít. Az első példa az offshore cégen keresztül történő ingatlanvásárlás elonyeit, a második az offshore cégen keresztül megvalósuló cégtulajdonrész értékesítést részletezi.
1) Ingatlanvásárlási előnyök - offshore cégen keresztül
Tegyük fel, hogy üzleti céllal ingatlant vásárolsz. Ezt megteheted a saját neveden vagy létrehozhatsz erre egy kft-t vagy bt-t, amely az ingatlant birtokolja. Bármelyik megoldást választod, a késobbi értékesítéskor az értékkülönbözet miatt meg kell fizetni az SZJA-t vagy a nyereség forrásadóját. Amíg a Te tulajdonodban van az ingatlan, a befolyó bérleti díjakat be kell vallanod és ezekre szintén nyereségadót kell fizetned.
Míg a magyar ingatlanvásárlók 90%-a saját nevére vásárolja ingatlanát, addig a magyarországon ingatlant vásárló külföldieknek csak 40%-a tesz ugyanígy. Persze lehetnek olyan racionális gazdasági okok, amelyek megmagyarázzák ezt az óriási különbséget: pl. kedvezményes lakáshitel támogatások; jelzálog konstrukciók stb. A legutóbbi idok gazdasági megszorítási azonban éppen ezek ellen a lehetoségek ellen hatnak. A szabályozók tehát kedvezotlen irányba változnak, nézzük, hogyan lehet ilyenkor az ingatlantulajdonos terhein legális módszerekkel enyhíteni!!
Felmerült már Benned, hogy ne saját nevedre vagy magyar cégedre vásárold meg az adott ingatlant, hanem offshore céget alapíts erre a célra? Az offshore cég tulajdonosa lehetsz Te, lehetnek családtagjaid vagy akár a meghatalmazottad is. Az offshore cég megvásárolhatja az ingatlant, így az ingatlan a Te offshore cégednek tulajdonába, áttételesen a Te tulajdonodba kerül. Ha késobb el kívánod adni az ingatlant, akkor a céget adod el és azzal együtt, annak részeként értékesíted az ingatlant. Mivel nem kell befizetned a nyereség forrásadóját, ezzel a módszerrel a leheto legnagyobb hozamot érheted el ingatlan befektetésednél! De a vásárló is jól jár, mert a szokásosnál olcsóbban jut a megvásárolt ingatlanhoz... Nézzük, hogyan lehetséges ez!
Ingatlan értékesítés
Te, mint eladó, nem egy ingatlant, hanem egy offshore céget értékesítesz. Mivel az offshore cég anyaországában (pl. a Seychelles-szigeteken vagy Panamán) a cégértékesítésbol származó jövedelmeidre nem kell adót fizetned, így maximalizálhatod az ingatlanüzlet hasznait! A vevő hosszútávon ugyanezeket az adóelonyöket élvezi, de számára van még egy fontos költségcsökkento tétel! Mivel a vevő a céget veszi meg, ezért megtakarítja a visszterhes vagyonszerzési illetéket! Az ingatlan tulajdonosa ugyanaz a cég marad, de a cég tulajdonjoga átkerül az eladótól a vevohöz. Így lesz az ingatlanügyletbol egyszerű cégadásvétel...
Minél nagyobb az ingatlan értéke, annál inkább megéri átadni a tulajdonjogot egy offshore cégnek. Ha könyvelési vagy költségelszámolási okokból az ingatlan egy kft vagy bt. nevén van, az offshore konstrukció ugyanolyan jól használható. A Te általad alapított és birtokolt offshore cég megszerzi a magyar cég tulajdonjogát vagyis megveszi azt Toled. Amennyiben késobb vevőt találsz az ingatlanra, a vevő nem közvetlenül az ingatlant, hanem az offshore céget, ezen keresztül a magyar céget és végső soron az ingatlant is megvásárolja. Így az ingatlan tulajdonjoga a vevőhöz, az offshore cég számlájára beérkezo vételár pedig Hozzád kerül.
2) Nyereségadó, tulajdonrészek, részvények vásárlása - offshore cégen keresztül
A fent elmondottak általában véve érvényesek az üzletrész vagy részvényvásárlásra is. Tegyük fel, hogy Te vagy a Példa Kft. kizárólagos tulajdonosa. A cég kiválóan muködik és valaki meg akarja Toled vásárolni. Amennyiben hagyományos módon adod el üzletrészed, az értékesítésbol származó bevételeid miatt jelentos adóteherrel kell számolnod. Más a helyzet, ha az üzletrész nem személyesen a Te tulajdonodban van, hanem a Te offshore céged a tulajdonosa annak. Ebben az esetben a hazai cégben nem történik tulajdonosváltás, hiszen továbbra is az offshore cég marad a tulajdonos. Viszont az offshore cég tulajdonjoga Toled átszáll a vevore. Az is nyilvánvaló, hogy ezzel Neked itthon nem keletkezik semmilyen bevételed, hiszen egy offshore cég adásvétele után befolyó bevétel a cég bejegyzésének helyszínén adózik. Ott pedig az ilyen jellegu bevétel adómentes.
Vagyonadó
Ugyanezek a szabályok érvényesek a részvénytulajdonra vagy értékpapír portfóliókra is.
Az offshore cég megalapításával kapcsolatos hibák közül a legnagyobb: ha túl késon alapítjuk meg cégünket.
Minél hamarabb létrejön a cég, annál egyszerubben lehet nyélbeütni a késobbi adásvételt. Ne hagyd az utolsó pillanatra ezt a fontos lépést, számtalan egyéb lehetoséget is kihasználhatsz már muködo offshore cégeddel.
Mivel a magyar jogszabályok korlátozzák a külföldi tulajdonszerzést a magyarok általában nem szereznek saját nevük alatt üzletrészt cégükben.
Nyereségadó csökkentése
Az egyik legnépszerûbb felhasználása az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeknek az anyaországban magas vállalati adóterhek csökkentése. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb offshore céget olyan országok állampolgárai jegyeztetik be, ahol ezek a direkt elvonások meglehetõsen magasak. A vállalati nyereségadó közvetlen (az esetek többségében lineáris) kapcsolatban áll a képzõdõ vállalati nyereséggel. Ezt a nyereséget kell átcsoportosítani az alacsony - vagy éppen nulla - adózású adóparadicsomba. A vállalati nyereséget egyrészt az árbevétel oldaláról (bevételi oldal), másrészt a ráfordítások és költségek oldaláról (kiadási oldal) lehet befolyásolni. Adózási szempontból a tulajdonosi érdek nyilvánvalóan azt diktálja, hogy az anyaországban tevékenykedõ cég bevételi oldala a lehetõ legkisebb legyen, a kiadási oldal pedig a lehetõ legnagyobb.
Egy egyszerû példa segítségével nézzük elõször, hogyan növelheti a kiadási oldalt egy magas adózású országban bejegyzett cég adóparadicsomok segítségével.
Példa import a kiadási oldal növelésével
Offshore cég nélkül:
A PÉLDA Kft. vásárol Kínában vízhatlan hamutartót 100 Ft-nak megfelelõ valutáért, a vételárat banki átutalással egyenlíti ki a hongkongi cég számlájára. Ezt az igen keresett terméket Magyarországon 200 Ft-ért tudja értékesíteni, tehát 100 Ft nyereséget realizál, amely után 36%, azaz 36 Ft nyereségadót fizet, így adózott eredménye 64 Ft.
Offshore céggel:
A PÉLDA Kft. tulajdonosai merõ véletlenségbõl egyúttal haszonélvezõi egy adóparadicsomi cégnek, a LAIKU Ltd.-nek, amely bankszámlát vezet egy bécsi bankban. Most a LAIKU Ltd. vásárolja meg 100 Ft-ért a vízhatlan hamutartót Hong Kongból, majd továbbadja azt a PÉLDA Kft-nek megemelt, mondjuk 160 Ft-os áron. A PÉLDA Kft. bankszámlájáról ezúttal természetesen a LAIKU Ltd. ciprusi számlájára fizet. A piac értékítélete szerint továbbra is 200 Ft eladási áron forgalmazza a terméket, vagyis 40 Ft nyereséget realizál, amely után a nyereségadó 14,4 forint, tehát az adózott eredmény 25,6 Ft. A LAIKU Ltd. bankszámláján 60 Ft nyereség képzõdött (valutában), amely hazájában nem adóköteles. Az összesített nettó eredmény tehát 85,6 Ft.
Példa export a bevételi oldal csökkentésével
Offshore cég nélkül:
A PÉLDA Kft. saját gyártású fésűt, hajszárítót exportál Németországba, ahonnan éves szinten 10 millió forint árbevétele származik. A kiszállított árukészlet közvetlen önköltségen nyilvántartott értéke 7 millió forint. Ekkor - az üzemi általános, értékesítési, igazgatási stb. költségektõl eltekintve - a társaság által realizált nyereség 3 millió forint, amely után 36%, azaz 1,08 millió forint társasági nyereségadót kell befizetni az államkasszába. A vállalkozás adózott eredménye tehát 1,92 millió forint lesz.
Offshore céggel:
A PÉLDA Kft tulajdonosai egyúttal haszonélvezõi a panamai LAIKU Ltd.-nek. A PÉLDA Kft. eladja árukészletét a panamai cégnek - németországi szállítással - viszonylag nyomott, 7,1 millió forintnak megfelelõ devizáért. A LAIKU Ltd., mivel az áru piaci megítélése nem változott, továbbra is 10 millió forintot kap a német vevõtõl. A panamai cégben -devizában- keletkezõ 2,9 millió forintos árbevétel adómentes, a Magyarországon keletkezõ 100.000 forint nyereség után a vállalkozás kifizet 36.000 forintnyi társasági nyereségadót, tehát 64.000 forint adózott nyereséget produkál. Az összesített nettó nyereség 2.964.000 Ft. Az adómegtakarítás mértéke az elõzõ változathoz képest 2.964.000-1.920.000=1.044.000 forint, ami a teljes árbevétel több, mint 10%-a. Természetesen, ha azt is figyelembe akarjuk venni, hogy a tulajdonosok esetleg osztalék formájában kiveszik a nyereséget a vállalkozásból, a tényleges megtakarítás még magasabb lehet, hiszen a panamában keletkezõ nyereség felhasználásakor nem feltétlenül kell forrásadót fizetni.
példa a kiadási oldal növelésének hatása import esetén
Offshore cég nélkül:
A vásárolt áru import ára 100 forint, ami Magyarországon 200 forintért értékesíthetõ. Ha feltesszük, hogy a behozott terméket összességében 25% vámköltség terheli, a könyvekben szereplõ bekerülési érték 125 forint lesz. Ekkor az alkalmazott árrés: 200/125 = 1,6 azaz 60%. A társasági adó alapja 75 forint, mértéke 27 forint (itt is eltekintettünk az egyéb költségektõl).
Az összes járulékos költség tehát: 125+27=152 forint, a tiszta nyereség 48 Ft.
Offshore céggel:
Az árut ekkor a panamai cég számlázza, mégpedig 160 forintnak megfelelõ valutáért. A fizetendõ vámköltség 40 forint, tehát a teljes bekerülési érték megegyezik az eladási árral, nyereség nincs. Következésképpen adót nem kell fizeti (még minimumadót sem, hiszen a korrigált nettó árbevétel is nulla). A teljes nyereség 60 Ft, mely adómentesen képzõdik a LAIKU Ltd. devizaszámláján. Így a nettó megtakarítás 12 forint, a beszerzési ár (100 Ft) 12%-a.
Az elõzõ klasszikusnak mondható példa továbbfejlesztésével, finomításával persze számos további lehetõség is kínálkozik a kiadási oldal növelésére, amelyeket külkereskedõkön kívül más is sikerrel alkalmazhat. Például ha az anyaországban tevékenykedõ cég névhasználati díjat, franchise jutalékot, licence díjat fizet egy offshore cégnek. További lehetõségeket biztosít az adóalap csökkentésére különbözõ tárgyi eszközök import lízingje ill. haszonbérleti szerzõdés formájában történõ bérbevétele. Amennyiben az offshore cég hitelt nyújt az anyaországban tevékenykedõ partnerének, a számára fizetendõ kamat szintén csökkenti az adóalapot.
Forrásadó csökkentése
Miután a vállalkozás a lehetõ legkevesebb adót kifizette az év során képzõdött nyereségébõl, azt a nyereséget, amit nem kíván forrásbõvítésre használni - azaz amit a részvényeseinek osztalék címén kifizet - újabb, ún. forrásadó terheli. A legtöbb nyugati országban - hazánkkal ellentétben - a forrásadó nem vagy nem csak személyi jövedelmi kategória, azaz a vállalatok is megfizetik a más vállalkozásból származó tõkejövedelmük után. Forrásadó terhüket elsõsorban azok a nagyobb multinacionális cégek tudják sikerrel optimalizálni, amelyek komolyabb tõkéket mozgatnak a világban.
A lehetõséget egy rövid példán keresztül szemléltetjük: Egy osztrák cég Japánban kíván leányvállalatot létrehozni termékei hatékonyabb elosztása érdekében. Ha ezt közvetlenül teszi meg, a Japánban keletkezõ, s Ausztriába repatriált nyereségét 20% forrásadó fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben azonban egy Kft-t alapít Magyarországon (a felesleges és költséges devizakonverziók elkerülése végett például vámszabad területi státuszú Kft-t), aminek 100%-ban tulajdonosa, s ezen keresztül fektet be a felkelõ nap országában, az érvényben lévõ kettõs adóztatást elkerülõ egyezmények értelmében a Japánból Magyarországra fizetett osztalékot csupán 10% forrásadó terheli. Mivel a Magyarországról Ausztriába kifizetett osztalék adómentes, látható, hogy az ügyleten az osztrák cég 10%-ot nyert, ami nagyobb tételek esetén komoly megtakarítást jelenthet.
Jogdíj, szabadalom, védjegy
Azok, akik valamilyen szabadalom, védjegy, bejegyzett márka felett rendelkeznek, azok hasznát húzzák - akár cégként, akár magánszemélyként - hazájukban gyakran igen tekintélyes adófizetési kötelezettségük keletkezik. Viszonylag széles körben alkalmazott eljárás az, amikor az ilyen - az adóztató ország területéhez nem kötött - immateriális javak tulajdonosai azok hasznosítási jogát, tulajdonjogát - esetleg csak egy jelképes összegért - egy offshore cégnek ill. holdingnak átadják. Az átadás után ezekbõl származó bevételek, hasznosításuk kapcsán keletkezõ jogdíjak az offshore cégnél adómentesen jelennek meg, míg az eredeti haszonélvezõ csak a vásárló által fizetett -jelképes- vételár után adózik le.
Vagyonvédelem
A különbözõ adócsökkentési felhasználásokon kívül másra is használhatók az adóparadicsomi cégek. Speciális konstrukciók léteznek például arra az esetre, ha valamely vállalkozás, vagy személy vagyonát az üzleti kockázat alól ki akarjuk vonni, illetve ha a haszonélvezõ tulajdonos személyét a lehetõ legnagyobb titokban kívánjuk tartani.
Például egy delaware-i offshore cég kezelésére bízott magánvagyonhoz a tulajdonoson kívül senki nem tud hozzáférni, az akár egy jogerõs bírói ítélettel, vagyonelkobzással szemben is védett maradhat. Különösen igaz ez akkor, ha a vagyonról a tulajdonosán kívül más nem is tud. Válás esetén például a vagyonmegosztás nyilván nem vonatkozik - nem vonatkozhat - egy offshore cég vagyonára.
Presztizs cég
Bizonyos adóparadicsomi helyszínek földrajzi elhelyezkedésük vagy egyéb elõnyeik miatt alkalmasak presztizs feladatok ellátására is. Például sok kelet-európai offshore üzletember elõnyben részesíti az Egyesült Államokbeli helyszíneket (pl. Delaware) Hasonlóképpen elõszeretettel bérelnek meglevõ offshore cégük számára presztizs irodacímet New Yorkban vagy London ban. E törekvés végül is érthetõ, hiszen üzleti tárgyalásokon sokkal jobb benyomást kelt a névjegyen egy irodacím a Bond Streeten, mint mondjuk a moszkvai Kalinyin sugárúton, vagy Nassauban a Bahamákon.
Egyéb lehetõségek
Ahogy az az eddigiekbõl is kiderült, az adóparadicsomok felhasználási lehetõségei igen szélesek. Ebben a fejezetben két olyan alkalmazásról írunk, amelyekrõl szinte mindenki tud, de hátterét csak kevesen ismerik.
Több adóparadicsomi helyszín lehetõséget nyújt hajók és repülõgépek olcsó regisztrálására is. Mindenki elõtt ismertek a hihetetlenül nagyméretû libériai , panamai vagy ciprusi kereskedelmi flották, de például egy egyesült államokbeli delaware -i cég tulajdonát képezõ hajó helyi regisztrálása sem kerül többe $5-$45-nál (a hajó méretétõl függõen). A külföldi regisztráció másik nagy elõnye, hogy a vámköltségek nagy része ezzel az eljárással megtakarítható. Hasonló a helyzet a repülõgépek esetében is. A Magyarországon tevékenykedõ repülõgép disztribútorok szinte kivétel nélkül külföldön regisztrált (többnyire amerikai) gépeket kínálnak eladásra, így spórolnak milliós nagyságrendû summát vevõiknek.